Kodály Zoltán koncepciójának megteremtéséhez a lehető legkézenfekvőbb eszközt fedezte fel, a saját testünkben található hangszert, mely által megszületik az éneklés. Tipegő foglalkozásaink egyik támpillére.

Gyermekkorunkban lételemünkké válik az éneklés. Minig, minden helyzetben támasz, segítség ez. Az ember énekel, ha öröme van, ha bánat éri, ha nehéz az élet terhe, vagy épp megújult erővel indulhat útnak.

Célunk, hogy ezt az eszközt az anyuka is, és a gyermek is megismerhesse és alkalmazza a hétköznapokban.

Fontosnak tartjuk, hogy az édesanyák felelevenítsék és megismerjék a – gyermekük korosztályának megfelelő – gyermekdalokat, játékokat, mondókákat, melyeket otthon is játszhatnak.

Zenei gyökereink gyöngyszemeit játszva ismerjük meg, mely által a gyermek zene iránti szeretete már ebben a kicsi korban is kialakul. A kisgyermekeknek játék az éneklés, az énekben foglalt kis történetet eljátszva pedig fejlesztjük a képzeletet, a mozgást, oldódik a gátlás, az együtténeklés örömével az érzelmeik gazdagodnak.

Lényegesnek tartjuk, hogy a kisgyermekek egy, hozzájuk közelálló személlyel játszák ezeket a fejlesztő játékokat,melyek segítségével harmonikusabb kapcsolatot teremtenek a gyermek és édesanyja között.

A család sokat tehet azért, hogy a gyermek zenei érdeklődését felkeltse, az énekes játékokkal örömet szerezzen.

Ahogy már írtuk, énekelni különböző helyzetben lehet, így a foglalkozásokon tanulunk:

• altatókat

• játék közben énekelhető dalokat: fürdetős, állítgatós, tapsoltatós, lépegetős-sétálós, simogatós, lovagoltatós, etetős

• vígasztalós dalokat

• állatokról szóló dalokat, mondókákat

• ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódó köszöntőket.